Recycle your energy

Szóval, ez egy ugrálókötél. Gondoltad volna?

E-rope a becsületes neve. Nem egyszerű ugrálókötél ám. Mindkét fogójába két-két AA-s újratölthető elemet lehet tenni, s amíg te tornázol, azok szépen töltődnek. 20 perc ugrálás, s az elemek full-on vannak. Ezt egy kijelzőn lehet követni. Ahogy a képen láthatod, pirosan világít, ha az elemek lemerültek, kéken amikor készen van, s pink a köztes állapot. 

Számlálja az ugrásaidat. s azon kívül, hogy töltődnek az elemek, még zseblámpaként is funkcionál.

Sokan szkeptikusak, nem hiszik el, hogy 20 perc elég lenne a feltöltéséhez, illetve ez is egy olyan termék, amelyik műanyagból, ill. szilikonból készül, de ha azt vesszük, hogy egy kis mozgással te is fel tudod tölteni a magnódba - hol élek, - CD-lejátszóba, stb. az elemeket, s nem kell áramra csatolni, már kész nyereség. Ha meg már elemet használsz, az legalább újratölthető legyen.

A következő lépés az legyen, hogy a hörcsögök futókerekére is szereljünk valamit, tudván hogy ezek a mozgékony állatkák egy éjjel több kilométert is lefutnak.

Az ugrókötél gondolata egy koreai fiú,  Kyung Guk Lee agyából pattant ki. Sajnos a tömegtermelés még várat magára.

Forrás: yankodesign

Már nem csak a Levi's 501

A Levi-n kívül az Öko-Index-et olyan ruházati óriások tervezik bevezetni, pl. mint a Nike, Adidas, Timberland, Columbia. Ez utóbbi két cég vásárlói általában is elkötelezettek a környezetvédelem iránt.

Nem is gondolnánk, hogy a textilipar mennyire hat környezetünkre. Kiszámítható, hogy melyik a környezetbarátabb termelés. A bőr cserzése mérgező vegyi anyagokkal történik.  Míg a szintetikus anyagok (pl poliészter) előállítása nagy mennyiségű kőolaj felhasználásával jár, szemben a gyapot termesztése során tömérdek vizet kell használni. Nem beszélve arról, hogy a gyapotot feldolgozásra az USA-ból Európába, illetve Ázsiába viszik (ez már nem az 501-esről szól, hanem általában). Ott legyártják a most már magyarul pamutnak nevezett fonalat és megszövik az alapanyagot. Aztán megint utaztatják párszáz kilométert, hogy megvarrják. Némely termék kétszer körbejárja a Földet, mire az üzletbe kerül.

A termékek életciklusánál és környezetre gyakorolt hatásánál azt is számba kell venni, hogy a cipőd, ruhád (de beszélhetünk egy székről vagy mosógépről is) mennyi idő után landol a kukában, szemétdombon, lebomlik-e s mennyi idő alatt. Félelmetes szám, de csak mi magyarok 4-5 millió tonna hulladékot termelünk évente. Az USA-ban csak textilből több mint 12 millió tonna kerül kidobásra.

Visszatérve az Öko-Indexre: nemcsak a termék előállítása során keletkező környezeti terhelést veszi számításba, de vizsgálják, hogy az adott gyártó milyen munkakörülményeket biztosít alkalmazottainak.

folyt.köv.

Egy videó a műanyag zacskók újrahasznosításáról. A kép nem Magyarországon készült. Persze kíváncsi lennék, hogy itthon milyen állapotok uralkodnak egy ilyen üzemben.

forrás: Go Green - A Ekotribe Initiative

Levi's 501

Érdekesség. Vajon hány km-t utazik, mire Te meg tudod venni? A Levi's (is) mostanában jobban odafigyel termelésének környezetre gyakorolt hatására. 

A mellékelt kép az 501-es útját mutatja, a gyapotföldektől az USA-beli kereskedőkig.

1. Gyapotföld - Mississippi Delta

2. Farmerszövet előállítása - Dél-Karolina

3. A farmer szabása - Dominikai Köztársaság

4. A nadrág összevarrása - Haiti

5. Befejező műveletek (gondolom cimkézés, csomagolás, stb.) - Dominika ismét

6. Elosztó központ - USA 

7. Kereskedők

Mintegy 100 jól ismert ruházati márka képviselőiből és kereskedőkből álló team megbízására kifejlesztettek  egy software-t, amellyel mérni tudják, hogy a ruházat, ill. cipő elkészítése, valamint "élete" milyen hatással van a  környezetre, az alapanyagtól kezdve addig, amíg a termék a szemétbe nem kerül.  A műszaki cikkek energiaosztályba sorolásához hasonlóan, a ruházati termékek csomagolásán, s címkéin az öko-index is  szerepelne, az ár és egyéb mellett.

A cikket a Wall Street Journal-ban olvastam. Folyt. köv.